A Cibus Hungaricus Alapítvány 2024. április 3-án, a Parlament Tisza Kálmán termében mutatta be céljait, megvalósítás alatt álló és tervezett programjait. Az Alapítvány szerint a hatékonyság növelése elsősorban a „Farmtól az Egészségig” terjedő élelmiszer termékpályák teljes, integrált fejlesztésével és összefogással érhető el.
Magyarország Kormánya 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, majd 2022-ben a Digitális Élelmiszeripari Stratégiát, amelyek az adatok gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával támogatja a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés jövedelmezőségének, hatékonyságának növelését a rendelkezésre álló környezeti erőforrások eredményes felhasználása mellett.
A fejlesztés egyik lehetséges eszköze a digitalizáció és az adat alapú döntéshozás előnyeinek felhasználása. A hatékonyság növelését nem a meglévő folyamatok, tevékenységek digitalizálása biztosítja, hanem a digitalizáció lehetőségei, a rendelkezésre álló adatok alapján új folyamatok, tevékenységek kialakítása, illetve a meglévő folyamatok és tevékenységek módosítása, elhagyása.
A Cibus Hungaricus Alapítványt a Digitális Élelmiszeripari Stratégiához kapcsolódó feladatok ellátására alapította az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az EDUTUS Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem, a MAGOSZ támogatásával.
A rendezvényt Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke nyitotta meg. Köszöntő beszédében megköszönte Fábián Gergely a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárának munkáját az élelmiszeripari fejlesztések kapcsán, kiemelten a Neumann Technológiai Platform közreműködésével létrejövő Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot. Továbbá köszöntőjében beszélt arról, hogy az összefogás egyik fő célja elérni az élelmiszer termékpályákon a „Farm to Health”, tehát a „gazdaságtól az egészséges fogyasztóig” terjedő hatékonyságnövekedést. Ez a termékpálya teljes, integrált fejlesztésével érhető el, aminek eszközei a digitalizáció és az adat alapú döntéshozatal.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára három prioritást emelt ki, az együttműködést, a technológiai megoldások alkalmazását és az oktatás és képzés szükségességét. A termékpályák fejlesztéséhez nem csak a termékpálya szereplői között, hanem több dimenzióban is működnie kell az együttműködéseknek: a közigazgatásban, a kutatási és fejlesztési területeken, az oktatásban, valamint a Kárpát-medencében. Erre jó példa a Cibus Hungaricus Alapítvány létrejötte és működése. A technológiai megoldások között kiemelte az adat alapú döntéshozást, a logisztikai hátteret és a tanuló raktárak létrehozását. A megvalósításhoz szükséges az érintettek képzése, amelyre jó példa az NGM által támogatott Digitális Agrárakadémia Plusz projekt, amelyet a Neumann Technológiai Platform, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem valósít meg. Az államtitkár kiemelte az NGM és a Neumann Technológiai Platform által az Irinyi Terv részeként működtetett Élelmiszeripari Beszállítói Programot, amely forrást biztost a Cibus Hungaricus Alapítvány terveinek megvalósításához.
Az Agrárminisztérium részéről Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár szerint a digitalizáció kiemelkedő fontossággal bír az élelmiszeriparban, az élelmiszerelőállításban, az élelmiszerláncokban és a nyomonkövetési rendszerekben: hatékonyabb termelési folyamatok, jobb minőségű és biztonságosabb termékek előállítása, átláthatóbb ellátási láncok, innováció a termékfejlesztésben, továbbá költségcsökkentés és hatékonyságnövelés. Az államtitkár kiemelte az átláthatóság és nyomonkövethetőség biztosításának szükségességét, kezdve a termelőtől egészen a fogyasztóig, valamint a digitalizáció szerepét a hátrányok csökkentésében és a versenyelőnyök megszerzésében. Fontos területként említette a napi szinten 1,2 millió embert ellátó közétkeztetést, ahol a digitalizáció lehetővé teszi a hatékonyabb, átláthatóbb és rugalmasabb üzemeltetést, az étkezési igények és preferenciák nyomon követésével, a készletek és beszerzési folyamatok optimalizálásával.
Prof. Dr. Friedrich László, a MATE intézetigazgatója, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke az Alapítvány stratégiáját ismertette. Az Alapítvány célja a termelők és előállítók versenyképességének növelése, piaci lehetőségeik bővítése, integrációjuk, digitalizációjuk, továbbá edukációjuk elősegítésével, a digitalizáció és az adat alapú döntéshozás eszközeivel és a digitális rövid ellátási láncok fejlesztésének Kárpát-medencei módszertani központjának létrehozásával:
— Kiszámítható termelés, kiszámítható piac, így tervezhető termelési folyamatok az agráralapanyag előállításban és az élelmiszerfeldolgozásban
— Szemléletváltás, szakemberképzés a digitalizáció irányában
– A digitalizáció fogalmának megértése: nem a robotizáció és automatizálás a digitalizáció, hanem az adatalapú döntésvezérelt folyamatirányítás
– Digitális Élelmiszeripari és/vagy Kereskedelmi mintaüzem bemutató- és élményközpont kialakítása a szakképzés és az egyetemi oktatás, a szemléletváltás és a gazdasági fejlődés érdekében
Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Kárpát-medencei regionális együttműködések eddigi eredményeit és további fejlesztési lehetőségeit mutatta be. A külhoni magyar gazdák jelentős eredményeket értek el a termelők együttműködésén alapuló ellátási láncok fejlesztésében, a magas hozzáadott értékű és egészséges élelmiszerek előállításában, a minőségi tanúsítvánnyal rendelkező védjegyrendszerek fejlesztésében.
Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke a társadalmi vállalkozások lehetőségeit mutatta be a közétkeztetési termékpályán, amit a Debreceni Egyetemmel együttműködésben, Hajdúnánás térségében valósítottak meg.
Pomázi Gyula, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány szakértője ismertette a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Cibus Hungaricus Alapítvány konzorciuma által megvalósítandó ÉLIP projekt célját és a feladatait. Ennek keretében elsősorban a meglévő innovációk implementációja történik meg a digitális rövid ellátási láncok működését biztosító élelmiszer logisztikai keretrendszer létrehozása és fejlesztése érdekében a Kárpát-medencében. Cél még a fejlesztést támogató adatközpont létrehozása és a minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszer fejlesztése, a termelőtől a fogyasztóig terjedően.
A program végén a Cibus Hungaricus Alapítványt alapító egyetemek rektorai mutatták be a releváns együttműködési területeket és a kapcsolódó javaslataikat.
