A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás elterjedése új lehetőségeket rejt magában, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkavégzést, és ezáltal hozzájárulhatnak a gazdasági fejlődéshez és az életminőség javulásához. De hogyan hat ez a foglalkoztatottságra? Legújabb cikkünkben erre keressük a választ.
Mit mondanak a szakértők?
A londoni Future of Work (A munka jövője) konferencián 2015-ben elhangzott, hogy az Oxfordi Egyetem szakértői által készített tanulmány szerint húsz éven belül gépek tölthetik be a jelenlegi állások felét, és a robotok nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkát is képesek lesznek helyettesíteni. És vannak olyanok, aki szerint (Stephen Hawking, Bill Gates, Elon Musk, Bart Selman és folytathatnánk a sort) a mesterséges intelligencia olyan veszélyt jelent a világ gazdaságára, amit nem lenne szabad alábecsülni. Állítják, hogy közeleg az idő, amikor a gépek nagyon sok feladatban felülmúlják majd az embereket.
Egy másik megközelítés szerint a korábbi technológiai forradalmakhoz hasonlóan az ipar 4.0 sem fog jelentős csökkenést eredményezni a munkaerő iránti keresletben a „skill-biased technological change” (SBTC) elmélet alapján, ami azon a feltételezésen alapul, hogy a technológia csak kiegészítője a képzett munkaerőnek, ezért bár csökkentheti a munkaerő iránti keresletet, nem teljesen számolja fel az emberi munkavégzést.
Mi az igazság?
Az MI terjedése valóban számos kérdést vet fel a munkaerőpiacon. Az is biztos, hogy számtalan előnyt társíthatunk a mesterséges intelligenciához, ami egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a mindennapi életünket és fejlődésével hozzájárul a munkafolyamatokhoz, orvos diagnózisok felállításához vagy statisztikai adatok elemzéséhez, a munkavállalók mégis egy úgynevezett “sötét oldaltól” rettegnek, amely (ha létezik) számos aggodalmat és problémát vethet fel. Melyek ezek?
Automatizáció: Fontos megjegyezni, hogy az MI jelenleg több munkahelyet teremt, mint amennyit megszüntet. Az automatizációs szakemberek iránt óriási igény van, és új munkakörök is megnyílhatnak az MI térnyerésével. Azonban hosszú távon az MI valóban veszélyeztethet bizonyos munkaköröket, különösen azokat, amelyek rutinszerű és ismétlődő feladatokat tartalmaznak.
Munkahely elvesztése és bizonytalanság: Az MI bevezetése mélyreható pszichológiai hatásokkal járhat a munkavállalókra nézve. A munkahely elvesztésétől való félelem, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság és a csökkent emberi interakció fokozott stresszhez, szorongáshoz és munkahelyi bizonytalansághoz vezethet.
Munkakörök kiszorulás, átalakulása: Ahogy korábban is írtuk az MI-t alkalmazó technológiák kiválóan alkalmasak a rutinszerű feladatok hatékonyabb végrehajtására, ami a különböző iparágakban az automatizálási lázat hozhatja magával. Így elsősorban az adatbevitellel, ügyfélszolgálattal és ismétlődő tevékenységekkel kapcsolatos munkakörök lehetnek veszélyben.
Mi a megoldás?
Összességében az MI fejlődése komplex és sokrétű hatást gyakorol a munkaerőpiacra. A vállalatoknak és az egyéneknek fel kell készülniük az új kihívásokra és nyitottnak kell lenniük a lehetőségekre. Kétségtelen, hogy az MI terjedése új szakértelmet és készségek elsajátítását igényli, ezért folyamatos képzésre és tanulásra van szükség. Azonban azok a munkavállalók, akik képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz és készségekhez, versenyelőnyt élvezhetnek és az MI forradalom nyertesivé válhatnak.
Ha érdekel a téma és koalíciós tagsággal is rendelkezel várunk szeretettel a Koalíciók Napján, ahol ehhez hasonló témák kerülnek megvitatásra! Részletek az alábbi linken: https://neum.hu/koaliciok-napja/
Gyere el Te is!
