A blokklánc-technológia megjelenése forradalmi áttörést ígért a pénzügyi szektorban és az informatikában egyaránt. Azonban az elmúlt években sokakat foglalkoztatott a kérdés, vajon a kezdeti lelkesedés után a blokklánc valóban forradalmat hozott-e?
Visszatekintve a kezdetekig a blokklánc-technológia születése a kriptovaluták, különösen a Bitcoin köré épült. A Bitcoin szülőatyja Satoshi Nakamoto néven ismert, azonban valódi feltalálójának kilétét a mai napig homály fedi. Nakamoto 2008-ban tette közzé a Bitcoin Fehérkönyvet, azaz a „Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System” című kilenc oldalas dokumentumot. (A Peer to Peer megoldás lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül, erre felépítve az elektronikus készpénzrendszert.) Ebben az írásban a szerző bemutatja a Bitcoin rendszert és annak működését, ezzel megalkotva a blokklánc technológiát. De mit értünk blokklánc alatt?
A blokklánc lényege tehát az, hogy egy központ nélküli, elosztott adatbázisrendszert alkot, ahol a tranzakciók blokkokba vannak csoportosítva és kódolás védi a tartalmukat. Ez az újítás lehetővé tette a tranzakciók közvetlen végrehajtását két fél között, mindezt úgy, hogy külső szolgáltatóra, közvetítőre nincs szükség. Emellett a technológia egyik nagy előnye, hogy biztosítja az adatok eredeti teljességét és nem utolsó sorban nyomon követhetőségét.
Az első modern blokklánc 2009 januárjában indult el a hozzá kapcsolódó kriptopénzzel, a Bitcoinnal együtt. Két évvel később elérte az amerikai dollár szimbolikus értékét, azonban igazi áttörést csak 2017-ben tudott produkálni, amikor értéke meghaladta az 1000 eurót.
A blokklánc-technológiának számos előnyét fel tudjuk sorakoztatni. Először is, lehetővé teszi a tranzakciókat anélkül, hogy harmadik fél jóváhagyására vagy bevonására lenne szükség, így percek alatt végezhetünk tranzakciókat. A blokkláncokat a felhasználók és az általuk használt alkalmazások hozzák létre és kezelik, így nem kell a pénzintézetek drága szolgáltatásaival és ezekhez kapcsolódó költségeivel számolnunk.
Ezenkívül, a blokkláncok megbízhatóságot biztosítanak. A tranzakciók másolatai több száz vagy több ezer hálózati csomóponton tárolódnak, így nincs egyetlen, önmagában hibát jelentő pont, amely a rendszert megbéníthatná vagy manipulálhatná.
A blokkláncok konszenzusmechanizmusokat használnak a tranzakciók hitelesítésére, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a pénzmosást és a pénzügyi bűncselekményeket. A „konszenzusmechanizmus” kifejezés arra utal, hogy a blokklánc a hálózatokban lévő különböző csomópontok közötti egyetértés elérése érdekében alkalmazott módszereket és protokollokat jelent. A blokklánc alapú hálózatokban a tranzakciók hitelesítése és rögzítése során fontos, hogy az összes résztvevő csomópont egyetértésre jusson arról, hogy mely tranzakciók érvényesek és melyek nem. Ez biztosítja a rendszer biztonságát és az adatok épségét.
Emellett a blokklánc-technológia támogatja az új üzleti modellek és alkalmazások létrehozását, ezzel termékeny táptalajt biztosítva az új alkalmazásoknak a pénzügyek, a szórakoztatás, a videójátékok és más területeken is.
Nem beszélve arról, hogy a hálózat mindig készen áll a tranzakciókra, ami kényelmet és rugalmasságot biztosít a felhasználóknak.
De akkor vajon miért nem örvend nagy népszerűségnek ez a technológia?
Bár a blokklánc-technológia számos előnnyel jár, mint például a decentralizált adatkezelés és a biztonságos tranzakciók, még mindig szembesül néhány kihívással. Ezek közé tartozik a korlátozott skálázhatóság (vagyis a rendszer képessége arra, hogy növekvő terhelés mellett is hatékonyan működjön, ideértve, ha növekszik a résztvevők száma, a tranzakciók mennyisége vagy hogy az új funkciók és fejlesztések ne okozzanak kompatibilitási problémákat) a környezeti hatások, az adatvédelmi aggályok, valamint az integrációs nehézségek és a szabályozási környezet bizonytalansága, amik lassíthatják az elterjedését és elfogadását szélesebb körben. Ezen az sem segít, hogy a technológia megértése speciális szaktudást igényel, ami megnehezíti az átlagos felhasználók számára, hogy teljes mértékben kihasználják a blokklánc-technológia adta lehetőségeket.
Egy dolog biztos! Annak ellenére, hogy a blokklánc-technológia kezdeti lelkesedése csökkent, továbbra is nagy potenciál rejlik benne, biztos, hogy aktív szereplője marad a pénzügyi innovációnak és átalakulásnak.
Ha érdekel a téma és koalíciós tagsággal is rendelkezel várunk szeretettel a Koalíciók Napján, ahol ehhez hasonló témák kerülnek megvitatásra! Részletek az alábbi linken: https://neum.hu/koaliciok-napja/
Gyere el Te is!
