Az 5G vagyis az 5. generációs vezeték nélküli hálózat mára a mindennapok részévé
vált, de a szakértőkön kívül kevesen tudják, hogy a fejlesztése még jelenleg is
nagyerőkkel zajlik. Néhány éven belül hazánkban is megjelenhet az 5.5 G, sőt,
előrejelzések szerint a 2030-as évek egyik meghatározó infrastruktúrája a 6G
technológia lesz. Mit jelentenek ezek pontosan és várhatóan milyen
lehetőségeket rejtenek magukban a mindennapi felhasználók és a gazdasági
szereplők számára?
A technológia nevében szereplő „G” a generáció szó rövidítése, ami a technológia
fejlettségi szintjét mutatja. Az első generációt, melynek frekvenciája 30 kHz
volt és 2 kbps sávszélességgel rendelkezett, először 1979-ben kezdték el
alkalmazni Tokió városában, amely teljes egészében analóg technológiaként
működött. Az analóg technológia többek között abban különbözik a ma már
elterjedt digitális jeltovábbító technológiáktól, hogy hullám formában küldi az
adatokat, ez pedig torzulást és lassabb adatátvitelt eredményez.
A korabeli 1G tehát elsősorban telekommunikációt tett lehetővé, ám akkor még a
mai standardok szerint nem szolgáltatott jó minőségű telefonvonalat. A 2G az
1990-es években jelent meg, amelyet még mindig leginkább telefonhívások
lebonyolítására használhattunk, viszont immár digitális adatátviteli
technológián alapult. Bevezetésével a hívásminőség jelentősen javult, és ennek
köszönhetően elérhetővé váltak olyan, ma már teljesen alapvető funkciók, mint a
titkosított vonalak használata, az SMS
és később az MMS szolgáltatás. A 2001-ben bevezetett 3G hálózat tette először
lehetővé a videóhívásokat, ami előre vetítette az okostelefonok korszakának
beköszöntét.
A következő nagy ugrás a 2009-től elérhető 4G volt, amely vezetékes és vezeték
nélküli hálózatokat is egyaránt magába foglal, beleértve a GSM-et, helyi
hálózatokat, a WPAN és WLAN infrastruktúrákat is. A negyedik generáció
frekvenciája 1,7 – 2,6 GHz között mozog, a sávszélessége pedig 1 Gbps, és sok
helyen jelenleg is ez az egyetlen elérhető hálózat.
A hazánkban 2019 óta elérhető 5G hálózat azonban hatalmas minőségi ugrást
eredményez a távközlésben, amelyet jelenleg elsődlegesen az ipari felhasználók
érzékelhetnek. Az 5G az előző generációhoz képest akár több százszor nagyobb
csúcssebességre és 3,5 GHz-es frekvenciasávra képes, és egyszerre akár
egymillió eszközt tud kiszolgálni négyzetkilométerenként. Mindezt jóval
gyorsabban, szinte valós időben teszi ultramagas megbízhatóság mellett.
Ami mindenkit foglalkoztat: kell-e félnünk az 5G és a 6G technológiák káros követkeményeitől?
A válasz pedig, hogy nem. Az 5G és az 5.5G technológia (vagy más néven 6 GHz-es
technológia) kapcsán fontos megemlíteni, hogy az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) és más vezető egészségügyi szervezetek, mint például az Amerikai
Rákkutatási Intézet (NCI) és az Amerikai Szív Egészségügyi Társaság,
kijelentették, hogy az 5G és a 6G technológiák nem jelentenek kockázatot az
emberek egészségére. Ezeken a frekvenciasávokon működő technológiák alacsony
energiahatású rádióhullámokat használnak, amelyek nem ionizáló sugárzások. Ez
azt jelenti, hogy nem képesek az élő szövetekben kémiai vagy biológiai
változásokat okozni azáltal, hogy az elektronokat elmozdítják az atomokból,
mint például az röntgensugárzás vagy a gamma-sugárzás. Több évtizedes kutatások
és tanulmányok alapján a tudomány jelenlegi állása szerint az 5G és az 5.5G
technológiák nem mutattak ki negatív hatásokat az emberi egészségre a használt
frekvenciák és a sugárzás intenzitása alapján.
Mitől számít úttörőnek az 5G?
Mint sok más technológia, az 5G is az űrkutatásnak köszönhető. A NASA 2008-ban
kezdett el dolgozni az M2Mi Corp. céggel közösen egy új, nanoműholdakból álló
rendszeren, amelynek célja a kis energiafogyasztású, de nagy adatátviteli
sebességű internetprotokollon alapuló szolgáltatások elindítása volt. Az 5G
technológia fejlesztése folyamatos, egyre nagyobb frekvenciával és sebességgel
lehet majd igénybe venni. Hazánkban a 4iG nemrég mutatta be az 5.5 G-s hálózati
technológiát, amellyel a tervek szerint néhány éven beül az 5G-hez képest akár
tízszeres, 6 GHz-es adatsebességre képes hálózatot használhatunk majd.
Számos szakértő úgy gondolja, hogy az 5G egyenesen forradalmasítja majd az ipari
termelést és az egyéni életminőséget is sebessége és megbízhatósága által.
Becslések szerint 2035-re 12,3 trilló dolláros gazdasági teljesítményt tud
eredményezni globálisan, valamint mintegy 22 millió ember munkája során lesz
mindennapi eszköz.
A következő előnyökkel rendelkezik:
Automatizált rendszerek támogatása:
a magas adatsebességgel az AI és más robotalapú, automatizált rendszerek (pl.
önvezető járművek) előtérbe kerülnek, ezzel az egyéni komfortérzet növekszik.
A mobilsávszélesség hatalmas növekedése:
ennek következtében hamarosan akár 3D hologramokat is használhatunk, valamint a
VR és az AR lehetőségek tárháza várhatóan exponenciálisan növekedni fog.
Fejlődik a biztonság és az egészség:
az 5G kritikus szolgáltatásokban nyújt majd elengedhetetlen segítséget. Ilyenek
lesznek az okosvárosok vagy távműtétek elvégzése kórházi befekvés helyett.
És mit hoz a 6G?
Miden, amire jelenleg hálózati kapcsolatot használunk, jelentősen javul majd a 6G
2030-as évekre várható megjelenésével. Szó szerint minden egyes technológia még
tovább fejlesztett lesz. Már az 5G-vel is várható, hogy erősebb VR- és
AR-rendszereink legyenek, valamint összekapcsolt intelligens városok és farmok
jöjjenek létre, a hétköznap életben és a gyárakban egyre több mesterséges
intelligencia (MI) válik használhatóvá, illetve V2V kommunikációval rendelkező
önvezető autók is elterjednek. A 6G tovább bővíti az innovációt és a
sávszélességet, akár olyan területeken is, amelyek ma még csak a legjobb sci-fi
íróknak juthat eszébe.
Ha érdekel a téma és koalíciós tagsággal is rendelkezel, várunk szeretettel a
Koalíciók Napján, ahol ehhez hasonló témák kerülnek megvitatásra. Részletek az
alábbi linken: https://neum.hu/koaliciok-napja/
Gyere el Te is!
