A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és -Politika Kutatóintézet, valamint a Francia Nagykövetség szervezésében rendezték meg az „Űrpolitika: stratégiai és európai kérdések. Francia-magyar perspektívák” című konferenciát, 2024. március 27-én.
Az eseményen magas rangú francia és magyar állami tisztviselők, ipari szereplők, egyetemi oktatók és kutatók beszélgettek az űrszektor jövőjéről.
Az „Európai együttműködés az űrben: az erőfeszítések összehangolása” című kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, az Európai Űrügynökség (ESA) magyar delegációjának vezetője, országgyűlési képviselő volt, aki kiemelte, hogy a „brain drain” helyett „brain gain” kell, hogy legyen Európa célja, tehát nem elég itt tartani az űrszektorban tevékenykedő szakembereket, hanem olyan perspektívákat kell nekik nyújtani, hogy Európa vonzó desztináció legyen az űripari szereplők számára.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára, aki elmondta, hogy küldetésüknek tekintik az űripari szabályozás és a megengedő típusú technológiai környezet létrehozását, a finanszírozás elősegítését, valamint a pilot projektek támogatását.
Szolnoki Szabolcs továbbá hangsúlyozta, hogy a magyar űripar felzárkóztatása hasznos lehet az EU-val közös projektek előmozdításához. Hozzátette, hogy a magánbefektetők távolságot tartanak az űripari projektekbe történő bekapcsolódástól a lehetséges kockázati tényezők miatt, azonban érdemes lenne kidolgozni olyan lehetőségeket, hogy számukra is vonzóvá válhasson az űripar. Az űripari szakemberekre kitérve pedig elmondta, hogy nemcsak motiválni, de megfelelően szankcionálni kellene a szabadalmakat, hogy azt ne értékesítse senki az európai űripar hátrányára.
A beszélgetés résztvevője volt dr. Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának tudományos dékánhelyettese, egyetemi docens, a Világűrjog és -Politika Kutatóintézet vezetője, aki kifejtette, hogy amíg Európára inkább a kereskedelmi központú, gyorsan megtérülő, tudományos célú befektetések a jellemzőek, addig Indiában, Kínában, Oroszországban, valamint az Egyesült Államokban sokkal inkább a védelmi és stratégiai céloknak való megfelelés áll a fókuszban. Ezek megtérülése nem feltétlenül biztosított 10 éven belüli időszakban, de később lehetővé teszi, hogy autonóm képességekkel rendelkezzenek ezek az államok.
Meghívott vendégként felszólalt Jean-François Rapin, Pas-de-Calais megye szenátora, a francia szenátus Európai Ügyek Bizottságának elnöke (2020 óta) és az űrtevékenységért felelős megfigyelőcsoportjának tagja is, aki elmondta, hogy Európának fontos a világűrhöz való szuverén hozzáférés biztosítása, az űrközlekedés szabályozása és az űr Földről történő felügyelete katonai szinten is, mert az európai adatok kezelését nem szabad Európán kívüli vezetésre bízni, amelyek megkerülve az európai jogi kereteket visszaélhetnek az adatokkal. Mindezt nemcsak jogi szinten szükséges létrehozni, hanem a gyakorlatba átültetve is.
Résztvevő volt Bernard Luciani, a francia űrkutatási hivatal (CNES) európai és nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese, aki felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges lenne bevonni a magánvállalatokat is az űripari szereplők közé. Továbbá törekedni kellene arra, hogy minden feltételt meg tudjon teremteni Európa, legyen szó a szakemberállományról vagy az alkatrészgyártásról stb., ezekhez pedig európai nemzeti űrügynökségekre és azok szoros együttműködésére van szükség.
A diskurzuson részt vett Mathieu Bataille, kutató, a European Space Policy Institute – ESPI (Európai Űrpolitikai Intézet) biztonság- és védelempolitikai vezetője is, aki hangsúlyozta, hogy biztonság és a védelem kettős dinamikája rettentően fontos, főleg, hogy jelenleg zsúfoltság, vitatottság és verseny jellemzi a világűrt, ezért gyors cselekvésre van szükség.
