A világűr jövője – tudomány és technológia konferenciát szervezett a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület a Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesülettel közösen 2024. november 14-én. Az eseményen politikai szereplők, tudományos kutatók és szakértők előadásai szolgáltak iránymutatásként az űripari szereplők és az érdeklődők számára.
Magyarország kormányának lépései
Szolnoki Szabolcs, technológiáért felelős helyettes államtitkár az űrtevékenységek, mint versenyképességi tényezők témában tartott előadása során az űripar potenciális hazai lehetőségeit, gazdasági relevanciáját, versenyképességet támogató jelentőségét emelte ki, a hazai KKV-szektor bekapcsolódási pontjait hangsúlyozva. Szolnoki Szabolcs a Nemzetgazdasági Minisztérium hazai űripar ökosztisztéma fejlesztésben felvállalt katalizátor szerepének jelentősége mellett ismertette a magyarországi missziós terveket és a jövőbeni, hazai űrszektort támogató eseményeket is.
Dr. Ferencz Orsolya Űrkutatásért Felelős Miniszteri Biztos előadásában az űrkutatás múltját és jelenét felvázolva az ágazat hazai relevanciáját és eddig elért eredményeit foglalta össze. Beszámolt a HUNOR program jelenlegi helyzetéről, és legfontosabb témaként a hazai edukációt, a rendkívül fontos utánpótlás kérdését emelte ki. Ennek támogatásaként 2024 szeptemberében 21 egyetem bekapcsolódásával megkezdődött a UniSpace program.
Az ESA munkája
A konferencián az ESA is képviseltette magát dr. Vaskó Krisztofer személyében, aki a nemzeti űrügynökség tevékenységébe avatta be a résztvevőket. Az ESA jelenleg 22 állammal dolgozik. Ez ideig 80 műholdat fejlesztettek ki 1975-től és 220-szor indítottak sikeresen rakétát az űrbe. Az ARTES a telekommunikációs programjuk, ami az antennák, az optikai és kvantum kommunikáció, a digitális biztonság és adatfeldolgozás témákra fókuszál. Véleményük szerint az optikai távkommunikáció a jövő kulcsa, évek óta ezena technológián dolgoznak. A következő 10 évben 4000-szer több adatot fogunk ugyanis naponta küldeni, amire fel kell készülni. Az optikai és kvantumtechnológiák a kapcsolódás következő forradalmát jelentik, amivel ultragyors és biztonságos adatcserét tesznek lehetővé.
Kiemelte, hogy az ESA jelenleg Kanadával építi az első optikai hálózatot az űrben, a HydRON Projekt nemrég indult. A cél az, hogy fényt használjunk a kommunikációra, vagyis a kvantum kommunikáció a jövő nagy kihívása. A projekt lehetővé teszi a szükséges kulcsfontosságú technológiák fejlesztését és validálását az európai és a kanadai ipar számára. Támogatni fogja az intézményi és kereskedelmi űrtávközlési küldetések következő generációját, amelyhez még kidolgozás alatt álló, fejlett kommunikációs képességekre van szükség.
Az űrnövénytermesztés jövője
A konferencia egyik legújszerűbb témája az űrnövénytermesztés volt Prof. dr. Fári Miklós emeritus előadásában. Megtudtuk tőle, hogy az űrmezőgazdaság terén lemaradásban van a szakterület, de 2025 februárjában magán kezdeményezésű űrnövény misszió megvalósítását tervezik, ahol 100 gramm, 21 fajta magyar növénymag indul poláris pályára. A kolonizációs mag küldetés több területet támogat: egyrészt hozzájárul a globális űrmag-adatbázis fejlesztéséhez, másrészt fejlődnek általa az űrgenetikai kutatások, továbbá az edukációban is előrelépést jelent. Jelen fázisban egyelőre titkosak a kiküldetésre szánt növénymagok fajtái, egyelőre annyi tudható, hogy ellenálló búza és paprikafélék biztosan utaznak majd.
Üdvözlet Houstonból – a HUNOR Program űrhajósai is benéztek a konferenciára
A konferencia során bejelentkeztek a HUNOR Program űrhajósai: Kapu Tibor (kutató űrhajós) és Cserényi Gyula (tartalék űrhajós) is, akiknek jelenleg is tart még a houstoni kiképzése. Tibor és Gyula tanulmányaikról meséltek a résztvevőknek: alapkiképzést és űrhajós specifikus kiképzést kaptak eddig 14 hónapon át, voltak űrkutatással kapcsolatos tantárgyaik, és természetesen centrifuga tréningen is átestek, sőt repülőgépes szakszolgálati engedélyt is szereztek. A pilótaképzést kimagaslónak értékelték, de a szárazföldi túlélőképzést is fogják majd hasznosítani. Kiképzésük a NASA, a SpaceX és az Axiom Space képzési elemeit foglalja magába.
Orvos az űrben
Az előadások és kerekasztal beszélgetések sorába még az űrorvoslás témája is szekciót kapott. Dr. Remes Péter orvos-ezredes avatta be a grémiumot, miben is áll egy űrorvos tevékenysége, amiket izgalmas videókkal is bemutatott.
A doktor úr az emberi repülés veszélyeit emelte ki előadásában, amire az űrrepülés során számítani lehet:
– kozmikus sugárzás (láthatatlan, érzékelhetetlen, akut repülés közbeni hatás, rákkeltő, szívbaj, SANS: Spaceflight – Associated Neuro – ocular szindrómát okozhat)
– megváltozott gravitáció (egyensúlyzavar, szívérrendszeri degenerációval jár)
– elszigeteltség, bezártság (viselkedés és alvás zavart okoz, csoportdinamikai korlátokat is)
– ellenséges és zárt környezet (az űrhajóban mesterségesen szabályozott minden, zajban élik a világukat, mikróbák lepik el a környezetet, mérgező expozíciónak van kitéve, víz és élelmiszerellátás nehézségei)
– távolság a földtől (a Mars repülés akár 3 évig tarthat, autonóm orvosi ellátásra van szükség – önellátásra kell berendezkedni, kommunikációs késések, időjárási anomáliák)
Az elhangzottakból egyértelműen kiderült, hogy akik csak egyszer is elhagyják a bolygót, azok mekkora egészségügyi kockázatot vállalnak független attól, hogy mennyi ideig tartózkodnak az űrben.
