Ma már aligha kell bárki számára megmagyarázni mekkora lehetőségeket és rejt magában az AI. Lassan minden tudományterületen képviselteti magát, ideértve az orvostudományt is, ahol ez a lenyűgöző technológia számos új kaput nyit meg és eddig elképzelhetetlen feladatok megoldására teremt lehetőséget. Az emberi szakértelem és a gépek hatékonysága közötti finom egyensúly hozzájárul a diagnosztikai eljárások, a megfelelő kezelési módok megtalálásához, az orvosok munkaterhének csökkentéséhez és az egészségügyi rendszerek produktivitásához egyaránt.
Ebben a cikkben törekszünk arra, hogy bemutassunk a mindennapokban is használatos egészségügyi gyakorlatokat, valamint olyan orvosdiagnosztikai előre lepéseket, melyek mind az AI technológia fejlődéséhez köthetőek.
A hazánkban 2017-ben bevezetett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mostanra egy egyedülállóan gazdag adatbázissá nőtte ki magát. Az EESZT egy, a leletekből, elektronikus gyógyszerrendelvényekből álló digitális adatvagyona európai szinten is egyedülálló. Ez kifejezetten fontos abból a szempontból, hogy az AI adatokból táplálkozik, így a megfelelő nagyságú és tisztaságú adatkészlet rendelkezésre állása kulcsfontosságú a hatékonyság növelés szempontjából, hisz ennek segítségével korábban nem tapasztalt betekintést nyerhetünk a különböző múltbeli történésekbe, lehetővé téve a jövőbeli folyamatok pontosabb előrejelzését, a minden korábbinál megalapozottabb döntéshozatalt.
Az AI nagyban hozzájárul az egészségügy fejlődéséhez, a diagnosztikai pontosságtól, a terápia kiválasztásáig, habár az integrált technika bevezetése egy szochotechnikai kihívás is.
A radiológiai és endoszkópiai képalkotó eljárásokban az orvosok a szegmentálásra (kóros, patológiai eltéréseket mutató képek kiválasztására) használják az AI-t, ezzel jelentős időt spórolva. A kapszulaendoszkópiánál az AI képes arra, hogy a vizsgálat átlagosan harmincötezer képéből kiválassza azt a pár százat, ahol patológiás eltéréseket észlel, mindezt 99 százalékos pontossággal. Ezáltal az átlagosan másfél órás leletek átnézésére szánt idő 10 percre csökkent, hisz már az öt milliméternél kisebb daganatot is képes észlelni.
De nem csak a diagnosztika területén ért el nagy eredményeket, hanem a terápiában és a nyomon követésben is megmutatkozik, hisz képes folyamatosan monitorizni a betegek állapotát, előrejelzéseket készíteni, illetve a személyre szabni a kezelési tervet. Az AI alkalmazása a krónikus betegségek kezelésében, mint például a diabétesz vagy a szívbetegségek, javíthatja az életminőséget és csökkentheti a kórházi kezelések számát.
Megállapíthatjuk tehát, hogy az AI jól vizsgázott az orvosdiagnosztikában, de ahogy az elmúlt hónapokban a legtöbb alkalmazási módnál, úgy itt is az derült ki, hogy jelen állapotában nem önmagában, hanem a szakemberek kezében lehet igazán hasznos.
Ezek az eljárások nem csak a diagnosztika pontosabbá tételét erősítik, de részben átalakítják a jelenlegi orvosi szakmát. Egyfajta szabadságot adnak az egészségügyi szakembereknek, hogy hivatásukra, az együttérző, emberközpontú ellátásra összpontosítsanak. Segítik az orvos-beteg kapcsolat és a megfelelő egészségügyi környezet kialakulását, mely inkább a személyre, mint a folyamatra összpontosít.
Még az orvosképzésben is forradalmi változásokat hozhat. Az AI által támogatott szimulációk és virtuális valóság alapú tréningek lehetővé teszik a jövő orvosainak, hogy valósághű körülmények között gyakorolják a diagnosztikai és sebészeti eljárásokat. Naprakészek lehetnek a pillanatnyi kutatási eredmények terén és hozzáférhetnek a legfrissebb orvosi ismeretekhez is. Ez nagyban hozzájárul az oktatás minőségének javulásához, valamit a medikusok szakmai fejlődéséhez egyaránt.
Tehát az AI fejlődésével és további területeken való bevonásával jelentősebb javulásra számíthatunk az egészségügyi szektorban, amelyek mind a szakemberek, mind a betegek hasznára válnak. Ilyen lehet a kutatás, fejlesztés területe. Az AI alapú adatfeldolgozási eszközök segíthetnek a kutatások gyorsabb és precízebb elvégzésében, új gyógymódok kifejlesztésében.
Lehetőséget teremtenek arra, hogy az orvostudomány gyorsabban és komplexebben reagáljon a globális egyészségügyi kihívásokra, járványokra, ritka betegségekre.
Az AI egészségügyben várható térhódításának eredményeképpen a betegkezelés helyett a prevenció és az egészségmegőrzés kerül majd a középpontba, ezzel is emelve az emberek fizikai és mentális jóllétét.
